5. fejezet

Már csak centiméterek választottak el minket egymástól.....2, 1, fél centi...és végre beteljesült! Ajkaink lassan érintették meg egymást. Tökéletes volt! Nem akartam olyan hivatalosra, de mikor derekamnál fogva magához rántott nem ellenkeztem tovább...hagytam, hogy Ő irányítson! Ajkaink szétnyíltak és utat engedtünk egymás nyelvének! Beleborzongott mindenem, ez az idő bár ne múlna el soha! De hát mindíg van olyan, hogy valaki közbeavatkozik! Most sem volt másképp. Drága Holly elkezdett pattogni!
-Ez mégis mi a fene?-sipákolt.
-Ülj már le! Miért kell csinálnod a fesztivált? Ez a szerepük!-szólt rá Liss.

*2 évvel később*

Utolsó előtti éves vagyok. Végre már csak egy év és megyek innen a francba. Az előadás óta Holly eltűnt mint szürke szamár a ködben. Nem is bánom.Ám most jött egy másik probléma! Holnap iratkozik ki Niall a suliból és ki tudja mi lesz velünk. Nagy terve van a Bandájával (a One Direction-nal)! Mióta befutottak az X-Faktor USA-ban azóta nagyon felkapott lett. Plusz most az osztálytársai lettek a bandatagok is (Liam Payne, Harry Styles, Zayn Malik és Louis Tomlinson), hogy minél több időt tudjanak együtt tölteni és könnyebb legyen összeegyeztetni a próbákat. Elég jó fejek, Liam, Zayn és Louis barátnőjét is beleértve. Tök jó arcok. Lissel nagyon bírjuk őket. Ők a mi osztályunkba kerültek, így folyton együtt lógunk így 10-en. Ma este is elmegyünk a srácokhoz, mivel házibulit rendeznek. Búcsúzunk tőlük. Nagyon megvisel ez az egész ügy. Legjobb barátom, nem akarom elveszíteni.
-Penelopé, minden rendben van?-kérdezte a tanárnő, mikor beléptem a nagy előadói terembe.
-Persze Mrs. Morris, csak este keveset aludtam.-ejtettem neki egy kegyes hazugságot.
-Hát rendben. Akkor kezdjük a főpróba előtti utolsó próbát.-intett a srácoknak, akik gitárral a kezükben a két oldalamra ültek.
-Niall te kezded, majd a többiek csatlakoznak.-szóltam oda neki.
-Rendben.....akkor kezdjük.-és elkezdett gitározni.

Avril Lavigne-When You' re Gone című számát fogom énekelni. Pont alkalomhoz illő szám. Mikor tanárnő már vagy tizedjére is elénekeltette velem közölte, hogy menjek haza és pihenjek sokat, mivel elég sápadt vagyok.

*Otthon*

-Megjöttem!
-Penny!! Végje, hod haza jöttéj!!-ugrott a nyakamba Amanda.
-Kis vakarcs!-mentem be vele a konyhába.
-Szia kicsim.-puszilt meg anyu.
-Apu?-ültem fel a púltra.
-Apád kint van az istállóban. Na de mesélj, milyen volt a napod?
-Hosszú. Kémiából, matekból meg fizikából 5-ös lett a témazáróm....akkor tesin röpiztünk, amiben ismét pancserkodtam és Liss felül kerekedett rajtam.......éneken meg próbáltunk holnapra.-mondtam el ezt egy szusszal.
-Kicsim minden rendben van? Olyan sápadt vagy?-tette anyu a homlokomra a kezét.
-Persze, csak ki vagyok fáradva...meg....áhh mind egy!
-Biztos nem akarsz róla beszélni? Niallel kapcsolatos igaz?-lépett elém.
-Igen!-sóhajtottam.
-Kincsem, ne aggódj. Ő mindig is az a fiú marad, akit annó megismertél.
-Nem anyu....már azóta rengeteget változott. A külsője, a beszéde, a viselkedése. Attól félek, hogy lassan a belsője is átváltozik egy nagyképű sztárrá!-sütöttem le a tekintetem, mintha valami érdekes dolgot láttam volna a cipőmön.
-Ha bízol benne, akkor ezeket a gondolatokat elhesegeted. Holnap reggel frissen és üdén felkelsz, elkészülsz, bemész a suliba és elénekeled a számot, majd mosollyal az arcodon búcsúzol el Tőle.-emelte fel fejem.
-Itt meg mi folyik,-toppant be apu.
-Lelkiznek!-sóhajtott egyet Amanda. Majdnem meghaltam a nevetéstől, olyan édes volt!!
-Tragikus!-tetőzte a helyzetet apu egy színpadi összeeséssel.
-Imádom ezt a családot!-pattantam le a pultról és hugicámat a kezembe fogva leültünk az asztalhoz és elfogyasztottuk a vacsorát.
A vacsi után megfürdettem Amandát, lefektettem a kiságyba, elolvastam neki az esti mesét és lefeküdtem aludni.

4. fejezet

Már a helyemen ültem, épp a telómat némítottam le, mikor a lámpák elaludtak és kezdetét vette a színdarab.
Elég jó volt az előadás addig, míg fel nem jött a rendező a színpadra.
-Elnézésüket kérem, de egy kis problémánk akadt. Az egyik szereplőnk rosszúl lett.-ekkor egy kisegítő rohant be és suttogott valamit a fülébe-De úgy hallom van önök között egy ifjú hölgy aki tudja a szerepet.-jelent meg egy aprócska molyos a szája sarkában.
Most ugye én rám céloz? Ez lehetetlen....én fogom megcsókolni ennyi ember előtt?! Ez képtelenség....ez....wáá mindjárt kiugrok a bőrömből!! De jó is lenne!
-Penny....Penny neked szólnak!-érintete meg a vállamat gyengéden Liss! (Lisa Collins, ovi óta a legjobb barátnőm, aki szerencsére ismét osztálytársam lett :D )
-H-hogy nekem?-vágtam értetlen arcot- Mégis ki?
-Hát Ő!-mutatott a színpadra, ahol a rendező mellett mostmár feltűnt egy szöszke fejszerkezet is.
-Penny gyere már...siess!-vezérelt a színfalak felé. Hát mentem.
Odabent mindenki sürgött-forgott körülöttem. Sminkes, fodrász, a rendező, a stylist. Azt se tudtam kire figyeljek. Ekkora felhajtás minek kell egy aprócska csókhoz?
-Ez nem akámilyen csók lesz!
-Tessék?-fordultam Niall felé.
-Te kérdezted, hogy minek ez a nagy felhajtás egy aprócska csók miatt!!-vonta fel egyik szemöldökét. Anyám ezt nem akartam hangosan mondani. Én barom.
-Öt perc múlva folytatás!-szólt a rendező. Öt perc? Istenem öt perc és elérkezik életem egyik olyan pillanata amit oly nagyon szerettem volna.
-Tudod mit...ezt inkább meg sem hallottam!-vont vállat sunyi mosollyal az arcán Niall. Ne már megint kimondtam a gondolataimat? Mostanában ez sűrűn megesik velem!
-Színpadra!!-kiabáltak be nekünk. Elindúlt a zene mi pedig színpadra léptünk. *énekeltünk, majd jött a rendes szövegünk*
!!SZÖVEG!!
-Esedezem önért Milady!-kezdte Niall.
-Kérem, ne tegye ezt Velem!
-Szökjön meg Velem, legyen az enyém! Mindent megteszek, hogy az Enyém lehessen!-lépett felém lassan. Itt az idő! Most vagy soha. Lassan megfogta karom, magafelé húzott. Mélyen szemembe nézett. Ezt tettem én is. Felé léptem egyet, majd mégegyet. Már csak centiméterek választottak el minket egymástól.....

3. fejezet

-Tanárnő én nem fogok megcsókolni senkit kivéve ....

***

Kivéve ki?? Ezt nem értem!

-Kivéve a barátnőmet, Holly Scally-t!-mondta boldogan és az ajtó felé mutatott. Oda kaptam a fejemet és egy szőke csajt láttam, aki kivillantva 1000 Wattos fogsorát, boldogan sétált oda Niall-hez és lenyomta a nyelvét a torkán. Mondhatom gyönyörű látvány volt. Oly annyira, hogy kirohantam a teremből.

***

Ma van a műsor. A színház minden énekszakon lévő tanulót meghívott a suliból. Mivel az igazgatónő kötelezővé tette a részvételt, ezért nagy "örömömre" nekem is mennem kell. Pedig semmi kedvem nincs azt nézni, ahogy a színpadon Moraya-val, a többi közhelyen ahol csak járkálnak a vendégek, ott meg Holly-val lássam nyalakodni Niall-t. Nem tudom miért, de nagyon aggasztanak a lányok. Moraya-t eleve ki nem állhatom már év eleje óta, de az a Holly sem valami szimpatikus. De egyáltalán miért viselkedem én így? Hisz csak a barátom Niall! A legjobb barátom, akit ha meglátok egyszerre jár át a hideg és a meleg, akinek ha meghallom a hangját beleremeg minden porcikám és akinek ha megérzem az illatát, legszívesebben letépném a felsőjét és soha vissza nem adnám. Állj-állj-állj!!! Nem beszélhetek így a legjobb barátomról! Főleg nem érezhetek így!

***

Elérkezett az este, így hát készülődni kezdtem. Mivel egy elég híres és jómódú színházba vagyok hivatalos, ezért ki kell tennem magamért. De ez nem esik nehezemre, mivel imádok adni magamra. Elég jó idő volt ezért csak ezeket aggattam magamra:

Feldobtam még egy kis sminket, és letipegtem a földszintre. Édes drága szüleim szokás szerint ott terpeszkedtek a kanapén és nézték a régi kabarékat. Nem tudom miért, de valahogy úgy gondoltam ezt megörökítem. Olyan édesek voltak, ahogy anyu apu vállára hajtotta a fejét, apu pedig átkarolta. Indultam volna a gépemért, mikor anyu utánam szólt.

-Gyönyörű vagy!-jött oda hozzám.

-Tessék?-kérdeztem. Nem sűrűn mond nekem ilyet. Leginkább csak kritizálni szokott.

-Jól hallottad. Gyönyörű vagy!-társult be apa is.

-Köszönöm! De ezt most miért mondjátok? Elég furcsa, hogy most dicsértek és nem kritizáltok a külsőm miatt.

-Jajj Kicsim. Tudjuk, hogy nagyon elfogultak vagyunk veled! De csak azért mert féltünk és meg szeretnénk óvni az élet rossz csapásaitól! Már amennyire tudunk.-tette a vállamra kezét anya.

-És ott a húgod is. Neki is példát kell mutatnod!-apa.

-Tudom, és törekszem is rá.-emeltem tekintetem hugicám felé, aki ott ült a tv előtt és a babáit öltöztette. Imádni való volt.

***

Már a helyemen ültem, épp a telómat némítottam le, mikor a lámpák elaludtak és kezdetét vette a színdarab.

2. fejezet

-Én pedig Penelopé Martinez, de szólíts csak Pennynek!-fogadtam el kézfogását és viszonoztam mosolyát!! :D

***

Míg meg nem érkeztünk a suliig, rengeteget megtudtunk egymásról. Kiderült, hogy ő egy évvel feljebb jár, de ugyan azon a szakon van!! Énekel ő is!!

Beértünk a suliba, ahol az aula tele volt gólyákkal (itt elsős gimisekre gondoljatok). Megkerestem az osztályom és beálltam leghátra. Rengeteg minden kavargott a fejemben. Gondolat menetemből egy kényes hang zökkentet ki.

-Nézd már!! Itt a kis burnyálós!!-röhögött fel a hátam mögött Moraya. Niall mesélt róla, ki nem állhatja de ezt a csaj észre sem veszi. Elég feltűnően nyomul rá, de nincs semmi esélye.

-Neked is szia.-mondtam neki hátat fordítva.

-Azt hiszed most kemény vagy? Na ide figyelj-ráncigált meg a vállamnál-ne merj velem ujjat húzni mert megbánod és még valami...Niall-ról kocanj le mert ő az ENYÉM!!-tette a hangsúlyt az enyém szóra. 

-Ha még egyszer kezet emelsz rám, a kutyámnak új játékszert fogok adni!!

-Mit mondtál??-tette csípőre kezeit.

-Az lényegtelen mit mondtam, csak vigyázz mit csinálsz mert meg fogod bánni!!-néztem vele farkasszemet. Azt hiszi berezelek tőle?? Tévedsz kicsilány!!
-Sok szeretettel köszöntök mindenkit! Régi és új tanulókat egyaránt! Nagyon nagy meglepetéskén ért, mikor megtudtam, hogy közel 1500 tanulónk van-e iskola falai között, melyekből több mint 300-an gólyák!-kezdte el mondandóját Mrs. Flick az igazgató. Nem nagyon érdekelt, mivel össze akadt a tekintetem Niall-éval és azt mondta menjek a bejárathoz mert ő is oda jön!! Izgatottan tartottam a cél felé. Mire oda értem ő már ott várt Rám.
-Szia. Örülök, hogy el jöttél.-ölelt meg. A fellegekben jártam. Irtó jó illata volt, és az ing amiben volt.....ahhw!!
-Szia. Miért ne jöttem volna el??-kérdeztem és elhúzódtam tőle.
-Láttam beszéltél Moraya-val. Mit akart tőled?-kérdezte a kezemet fogva. Jézusom, azt akarja, hogy összeessek? Mert ha igen, akkor nemsokár megtörténik.
-Csak meg akart rémiszteni, meg azt mondta koccanjak le rólad, mert Te az övé vagy!!-kuncogtam fel.
-Ez a csaj kikészít. Hányszor mondjam el neki, hogy nem az esetem?!-emelte fel egy kicsit a hangját.
-Nyugalom. Nem ér annyit, hogy felhúzd magad miatta!-mosolyogtam rá.
-Mondhatok neked valamit?-kérdezte mostmár rendes hangnemben.
-Persze.
-Még soha nem találkoztam ilyen megértő emberrel mint te! Nem tudom, hogy lehetséges ez, de akáraz egész eletemet is rádbíznám, pedig csak ma ismertelek meg.-mosolyodott el. Annyira édes volt azzal a kis csorba fogával, legszívasebben lekaptam volna de nem tehettem meg!

* 2 hónappal később*

Fergetegesen jó a suli!! Az ének órák meg annál is jobbak. Niallékkal vagyunk együtt, és pont egy színdarabhoz kértek fel minket a városi színházba!! Mikor meghallottam, hogy minket kértek majdnem kiugrottam a bőrömből! A második kedvenc foglalkozásom a színészet. Épp gyakoroltunk, mikor a tanár (Mrs. Morris) bejelentette, hogy én csak a csere leszek mivel Moraya kapja meg a szerepemet.
-Hogy mi?-csattantam fel.
-Sajnálom, hogy csak most szólok, de Moraya eddig külföldön volt cserediák programon és nem tudtam mikor ér vissza! Most viszont itt van és ő kapja a szerepet!
-De tanárnő, mi már ketten olyan jól megszoktuk egymást Penny-vel. Ne tegye ezt velünk! Holnap előadás, és fogadok, hogy Moraya még nemis tudja a szöveget!-állt a védelmemben Niall.
-Hát ezt a fogadást elvesztenéd Szívem!-lépett be az emlegetett nyomorék-Tökéletesen tudom az egészet, főleg a csók részt!!-vicsorított fel, ami szerintem nála mosoly, de nem annak tünik.
-Milyen csók? Nem volt szó ilyenről!-kezdtem el kiabálni. Ezt nem hiszem el! A szerep csere nemis izgat annyira, de ez a csók...ez kiverze nállam a biztosítékot!
-Tanárnő én nem fogok megcsókolni senkit kivéve.......

1. fejezet

Ismételten túléltem egy reggel. Nem is akármilyen reggetl.....szeptember 1-jét!! Szuper volt!! -.-" Új suli, új osztály és új környék!! Miért kellett engem elit suliba küldeni?? Elegem van abból, hogy folyton a jó kislányt kell játszanom és apám is újra elkezdett basztatni, hogy nem lehet barátom mert még nem vagyok 18. Szerinte minden lány betartja ezeket a szabályokat?? Hát bocsi apa, de ne légy ebben a tévhitben!! Anyám meg maga a katasztrófa...ismételten rinyál, hogy ne rakjak annyi sminket magamra, mivel még ehhez sem vagyok elég idős és ne nézzek ki úgy mint a városi kis picsák!! Igen most a szokásos kérdés jön...."Te akkor hol laksz?" Hogy hol is?? Hát Mullingar-tól nem messze van egy kis tanyánk!! Ott élek én már 15 éve!! Szép hely meg minden, de emiatt mindig kiutáltak a többiek. De mire megszoktam addigra itt egy másik környezet és kezdődik minden elölről!! Elég rosszul kezdődött de a végére jól sült el a nap!! Na de kezdjük az elején!! :D

*Reggel 6 óra*

Kómás fejjel nyomtam le az ébresztő órámat ami pontosan 06:00-t mutatott! Nem akartam felkelni....benne akartam maradni a puha, meleg ágyamba ami visított utánam, hogy "Ne hagyj itt Penny!!" De hát, hogy maradhattam volna mikor anyám is rikácsolva jött be a szobámba, / kopogás nélkül / hogy jó lenne ha felkelnék és készülődnék az iskolába!! Frankóó.....kellett az eszembe juttatnia!! Mindennél jobban utáltam ezt a mondatot!! Iskola? Kinek kell az?? Egyáltalán ki az a hülye, aki kitalálta?? Elég ha írni, olvasni meg számolni tudok!! Na jó...mondjuk az ének órák miatt azért szeretem!! Szerencsére a mostani sulimban több óraszámban lesz, így végre, talán megvalósulhat az álmom, hogy világhírű énekes legyek!! :D Miután kijöttem a szobámból felvettem a sulis egyenruhámat amit szerencsére csak ünnepségeken kell hordani!! Elég furcsa összeállítás volt.......fehér ing tengerész kendővel, fekete-piros csíkos miniszoknya meg piros harisnya!!! Na de ami muszáj az muszáj!! Felvettem és lementem reggelizni....nutellás pirítós volt, a kedvencem!! Megettem két szeletet, majd megkentem egyet és elraktam a tatyómba!! Megittam a narancslevemet, melyet persze én facsartam, felkaptam a táskám és a cipőm, elköszöntem anyuéktól, majd nagy "örömmel" elindultam a buszmegállóba!! Kb. 5 perccel később már jött is a sulibusz..felléptem rá és láttam, hogy tele van!! Hála jó szememnek, kiszúrtam egy ülőhelyet...mikor közeledtem felé, egy nagyot fékezett a busz és ráestem egy szőke srácra!! Nagy röhögés tört ki a buszon, én meg amilyen gyorsan csak tudtam kikászálódtam az öléből és bocsánatot kértem.
-Rettenetesen sajnálom!-kezdtem el.
-Semmi baj, de jól vagy?-kérdezte.
-Persze, köszi, de annyira sajnálom!
-Mondom, hogy semmi baj! Amúgy a nevem Niall, Niall Horan.-nyújtotta felém kezét és egy édes mosolyt villantott felém.
-Én pedig Penelopé Martinez, de szólíts csak Pennynek!-fogadtam el kézfogását és viszonoztam mosolyát!! :D

*BEMUTATKOZÁS*

Sziasztok....ez a második blogom és mint ahogy látszik ez is 1D-s!!
Nem tudom, milyen lesz mert ez csak egy röpke ötlet alapján jött!! :D
Nagyon remélem, hogy ha elkezdem írni tetszeni fog!! :P
Gondolkozok azon, hogy társ írót is veszek majd fel!!!
Jelentkezzetek nyugodtan itt komiba! :D