1. fejezet

Ismételten túléltem egy reggel. Nem is akármilyen reggetl.....szeptember 1-jét!! Szuper volt!! -.-" Új suli, új osztály és új környék!! Miért kellett engem elit suliba küldeni?? Elegem van abból, hogy folyton a jó kislányt kell játszanom és apám is újra elkezdett basztatni, hogy nem lehet barátom mert még nem vagyok 18. Szerinte minden lány betartja ezeket a szabályokat?? Hát bocsi apa, de ne légy ebben a tévhitben!! Anyám meg maga a katasztrófa...ismételten rinyál, hogy ne rakjak annyi sminket magamra, mivel még ehhez sem vagyok elég idős és ne nézzek ki úgy mint a városi kis picsák!! Igen most a szokásos kérdés jön...."Te akkor hol laksz?" Hogy hol is?? Hát Mullingar-tól nem messze van egy kis tanyánk!! Ott élek én már 15 éve!! Szép hely meg minden, de emiatt mindig kiutáltak a többiek. De mire megszoktam addigra itt egy másik környezet és kezdődik minden elölről!! Elég rosszul kezdődött de a végére jól sült el a nap!! Na de kezdjük az elején!! :D

*Reggel 6 óra*

Kómás fejjel nyomtam le az ébresztő órámat ami pontosan 06:00-t mutatott! Nem akartam felkelni....benne akartam maradni a puha, meleg ágyamba ami visított utánam, hogy "Ne hagyj itt Penny!!" De hát, hogy maradhattam volna mikor anyám is rikácsolva jött be a szobámba, / kopogás nélkül / hogy jó lenne ha felkelnék és készülődnék az iskolába!! Frankóó.....kellett az eszembe juttatnia!! Mindennél jobban utáltam ezt a mondatot!! Iskola? Kinek kell az?? Egyáltalán ki az a hülye, aki kitalálta?? Elég ha írni, olvasni meg számolni tudok!! Na jó...mondjuk az ének órák miatt azért szeretem!! Szerencsére a mostani sulimban több óraszámban lesz, így végre, talán megvalósulhat az álmom, hogy világhírű énekes legyek!! :D Miután kijöttem a szobámból felvettem a sulis egyenruhámat amit szerencsére csak ünnepségeken kell hordani!! Elég furcsa összeállítás volt.......fehér ing tengerész kendővel, fekete-piros csíkos miniszoknya meg piros harisnya!!! Na de ami muszáj az muszáj!! Felvettem és lementem reggelizni....nutellás pirítós volt, a kedvencem!! Megettem két szeletet, majd megkentem egyet és elraktam a tatyómba!! Megittam a narancslevemet, melyet persze én facsartam, felkaptam a táskám és a cipőm, elköszöntem anyuéktól, majd nagy "örömmel" elindultam a buszmegállóba!! Kb. 5 perccel később már jött is a sulibusz..felléptem rá és láttam, hogy tele van!! Hála jó szememnek, kiszúrtam egy ülőhelyet...mikor közeledtem felé, egy nagyot fékezett a busz és ráestem egy szőke srácra!! Nagy röhögés tört ki a buszon, én meg amilyen gyorsan csak tudtam kikászálódtam az öléből és bocsánatot kértem.
-Rettenetesen sajnálom!-kezdtem el.
-Semmi baj, de jól vagy?-kérdezte.
-Persze, köszi, de annyira sajnálom!
-Mondom, hogy semmi baj! Amúgy a nevem Niall, Niall Horan.-nyújtotta felém kezét és egy édes mosolyt villantott felém.
-Én pedig Penelopé Martinez, de szólíts csak Pennynek!-fogadtam el kézfogását és viszonoztam mosolyát!! :D